Végtelen út
Kovács Tamás, Pálvölgyi Géza, Tátrai Tibor
Már messziről látszanak a kanyargós utak
Az eltévedt folyók lassan szaladnak
Végtelen út a felhőkön túl
Ha félsz, elveszel a mélyben
Repülés szél fújta ködös hegyek fölött
Hallgass csak mindig az érzéseidre
Végtelen út a felhőkön túl
Egy kéz megérint az éjben
Nincs olyan élmény, mely ehhez hasonló
A lelassult mozgás mindig nagyon jó
Az éjszaka elfáradt, tépett szárnyaival
Túl messze mentél, nincs vissza út
Szédülés, furcsa zuhanás a mélybe
Egy pillanatra kimaradt az értelem
Végtelen út a felhőkön túl
Tudom, nehéz a vissza út
