Nosztalgia
Egy álmos délután
Csak ülünk lenn a parton,
És hallgatjuk, hogy zúg a szél.
Soha nem felejtem el
Ahogy ránk borult az éj,
Egy el nem múló pillanat.
Tudtam, hogy a lelkemben
Ez nem múlik el nyomtalan,
Oly messze van már az a tengerparti nyár,
Nem felejtem már.
Az a bársonybőrű lány
Egy forró éjszakán
Úgy szeretett engem,
Mint senki más.
Az a tengerparti lány
csak rám nézett és tudtam,
az egész csak egy villanás
és semmi más.