Menj, mondd azt, hogy vége!

Menj, mond azt, hogy vége.
Csendben váljunk el,
nem érdemes folytatni, hisz nincs kivel.
Útjaink elválnak, ennyi volt,
nincs tovább, bár hogy fáj.

Nézd, a puszta gondolata tönkre tesz,
hogy eztán más fogja majd két kezed.
Mért kell, hogy így legyen?

Nem várok tőled választ rá,
ha úgy érzed menned muszáj,
csak menj! S én csendben maradok.
Szótlanul hallgatok,
tűröm a fájdalmam, s a bánatom,
mit általad rám ruházott ez a sorsnak becézgetett élet.

Nem várok tőled választ rá,
ha úgy érzed menned muszáj,
csak menj! S én csendben maradok.
Szótlanul hallgatok,
tűröm a fájdalmam, s a bánatom,
mit általad rám ruházott ez a sorsnak becézgetett élet.

Nem várok tőled választ rá,
ha úgy érzed menned muszáj,
csak menj! S én csendben maradok.
Szótlanul hallgatok,
tűröm a fájdalmam, s a bánatom,
mit általad rám ruházott ez a sorsnak becézgetett élet.