Valaki, aki majdnem én vagyok
Popper Péter, Tóth Miklós
Néhány éve nem hittem volna el,
Hogy van, aki ennyit érdemel.
Két szemedben látom saját két szemem,
Enyém vagy és csak velem.
Valaki, aki majdnem én vagyok,
Valaki, aki majdnem én vagyok.
A kezemben érzem a kezed melegét,
A szemedben látom az angyalok szemét,
A szívemhez érsz.
Én leszek majd a könny az arcodon,
Ha sírsz, mosolyom felvidít.
Vigyázni fogom mindig apró lépteid,
Ha elesnél, lesz, ki felsegít.
Valaki, aki majdnem én vagyok,
Valaki, aki majdnem én vagyok.
A kezemben érzem a kezed melegét,
A szemedben látom az angyalok szemét,
A szívemhez érsz.
