Az utolsó határ
Leszáll a hős, a vonat áll,
Itt sín nem visz tovább.
Kalapja száll, sodorja szél,
A szalag tiszta vér,
De nem néz vissza már.
Nem lépte senki át a legvégső harárt,
Ő ismer mindent rég,
De kevés az esély, végső állomás.
El kell, hogy érje hát, az utolsó határt,
S túl azon át, hol a mester nem tart kezében már,
Ahol minden ajtó nyitva áll,
Hol az erő nem szül törvényt már.
Túl sok a rács, a jel, s a gát,
És mennyi a vasszabály.
Vigyázz reám és gömbbe zár,
Kit nem nyit semmi más.
Körbezárt világ.
Ha átlépi a határt egy új nap hajnalán.
A hős ki azt is tudja már, hogy hol van a határ,
S nem néz vissza már.
El kell, hogy érje hát, az utolsó határt,
S túl azon át, hol a mester nem tart kezében már,
Ahol minden ajtó nyitva áll,
Hol az erő nem szül törvényt már.
