Egyszer elmúlik
Halász Ferenc, Hartmann Ádám, Kovács Zoltán (Depresszió), Nagy Dávid (Depresszió)
Ahol a sötét, ott lakik a fény,
nem kell, hogy nyomasztó legyen a tény.
Mindenki halandó teremtmény,
maga az út a végeredmény.
Van ami keserű, és van ami sós,
van ami édes, nem vagyok jós,
de ha nem töröl el végképp,
ami széjjel tép.
Refrén:
Egyszer elmúlik,
az aligtól a túlig
terjed a skála,
most vagy sokára
de elmúlik...
Gyere és dumáljuk ki a bajt,
ereszd ki magadból ma a zajt!
Nem lehet örök a harmónia,
az élet maga az irónia.
Van ami keserű, és van ami sós,
van ami édes, nem vagyok jós,
de ha nem töröl el végképp,
ami széjjel tép.
Refrén:
Egyszer elmúlik,
az aligtól a túlig
terjed a skála,
most vagy sokára
de elmúlik...
