Miért sírnak ritkábban a fiúk?
Állni a színpadon
törékeny dolog, de én most itt vagyok.
Élem az álmomat,
és megosztom, ha kell, ha mást is érdekel.
A siker jó, hogy simogat,
de a sírás mégis fojtogat.
Újra kislány vagyok,
aki éppen most felel, és épphogy megfelel.
Újra feláldozom
első szerelmemet, hisz majdnem tönkretett.
A siker jó, hogy simogat,
de a sírás mégis fojtogat.
Miért sírnak ritkábban a fiúk?
Hogyan zárnak magukba mindent?
Bárhogy fáj is, nem látni, arcukon.
Úgy megtanulnám tőled!
Miért sírnak ritkábban a fiúk?
Hisz az élet nem tesz kivételt.
De az érzés nem győz a látszaton.
Úgy megtanulnám tőled!
Állni a színpadon
törékeny dolog, de én most itt vagyok.
Nézek a fény mögé,
nézem, hol lehetsz, miért nem integetsz.
A siker jó, hogy simogat,
de a sírás mégis fojtogat.
Miért sírnak ritkábban a fiúk?
Hogyan zárnak magukba mindent?
Bárhogy fáj is, nem látni, arcukon.
Úgy megtanulnám tőled!
Miért sírnak ritkábban a fiúk?
Hisz az élet nem tesz kivételt.
De az érzés nem győz a látszaton.
Úgy megtanulnám tőled!
