Elveszett álmok
Ma még talán
nincs menedék,
körben szürkeség,
elsűlyedt kincsek.
Ma még
távol a remény.
Hol a szép jövőnk,
amit vártunk rég?
Karold fel őt, gyermeket, nőt,
gyógyítsd a sok ártatlan szemvedőt!
Nyújtsd kezed, nehogy elsodorjon az ár!
Elveszett álmok a mélyben,
értük szól ma egyedül minden,
hogy ne hagyj senkit a bajban egyedül.
Sírásod hallom az éjben,
érzem a könnyed a hajnali szélben.
Ha te sírsz, mi veled vagyunk mindenhol!
Ne félj,
amíg együtt vagyunk,
együtt élünk halunk,
segítünk, védünk!
Ne félj,
a mi urunk, mi vagyunk,
összetartozunk,
aggódunk, féltünk.
Öleld meg őt, gyermeket, nőt,
gyógyítsd a sok ártatlan szemvedőt!
Nyújtsd kezed, nehogy elsodorjon az ár!
Elveszett álmok a mélyben,
értük szól ma egyedül minden,
hogy ne hagyj senkit a bajban egyedül.
Sírásod hallom az éjben,
érzem a könnyed a hajnali szélben.
Ha te sírsz, mi veled vagyunk mindenhol!
---
Elveszett álmok a mélyben,
értük szól ma egyedül minden,
hogy ne hagyj senkit a bajban egyedül.
Sírásod hallom az éjben,
érzem a könnyed a hajnali szélben.
Ha te sírsz, mi veled vagyunk mindenhol!
Ha te sírsz, mi veled vagyunk mindenhol!
