Ha valami fáj
Molnár Márta, Sztevanovity Krisztián
Végállomás, táblák az úton,
Nézed, hova mehetnél,
Nincs visszaút,
Tudod, valami elmúlt.
Mért mondanám, már úgysem érted,
Annyi közös év után
Eltűnt a vágy,
S belül valami éget.
De mégis azt mondom:
Refr.:
Hé, hogyha valami fáj,
Egy mosoly nem elég már,
Hogy ezt megváltoztasd.
Hé, tudod, valami fáj,
De talán valahol vár,
Aki jobb lesz nálad!
Még titkolom elárvult szívem,
De fáj a színlelt boldogság,
Már nem hiszem,
Hogy lehetsz olyan, mint régen.
Nincs már erőd megbánni mindent,
S nem segít a hazugság,
Nem bánt a múlt,
De te még mindig ígérgetsz.
Refr.:
