Csak te vagy
Szabó Előd
Régi hibákból
Kirakom álmom
Most lehet nem fáj.
Nézem az ajtót
De Csak magamban hallom
Ahogy kattan a zár.
Már nem tudom hányszor
Hamis vigasz a mámor
De belém karol
És csak bámulok némán
Tudod megszoktam rég már
hogy lelakatol.
Minden földre hulló könnyben
Minden égre nyíló könyvben
Csak te vagy, csak te vagy!
Minden visszafojtott hangban
Ami bennem szól most halkan
Csak te vagy, csak te vagy!
Meghalt a város
Vagy újból csak álmos
Ez már nem az enyém,
Most egyedül hordom
az idegen sorsom
Mint a legelején.
Már nem tudom hányszor
Hamis vigasz a mámor
De belém karol
És csak bámulok némán
Tudod megszoktam rég már
hogy lelakatol.
