Éjszakai vonat
Horváth Attila, Som Lajos
Az éjszakai vonat zakatolva halad
Végtelen útján.
Lehajtod a fejed, lehunyod a szemed,
Úgy érzed, elfáradtál.
Felrepül a vonat, a földön nem lel utat
Ebben az éjben.
Megtapint az öröm, túlrepít a ködön,
Úgy száll az égen.
Majd az álom eltakar. Majd az álom eltakar.
Majd az álom eltakar. Majd az álom eltakar.
Éjszakai vonat csillagok közt halad
Végtelen útján.
Te tudod csak magad, hogy közel volt a nap.
Vagy talán csak álmodtál.
