Játszmák

Most nem szólsz hozzám
Én jól megvagyok
Nem is érdekel, hogy napról napra hegyeket mozgatok
Most úgy nézel rám
Hogy majd' megfagyok
Nem is értem, hogy még mit kéne tennem, még miből adhatok

Megint elszállt egy év
És rozsdásodunk
Csak sodródunk a hétköznapokkal, rágnak a vasfogak
De ha tudnánk, hogy miért
Nem jó felé futunk
Ez szükséges rossz, ez kényszerpálya, ez haldokló kapcsolat

A játszmák csak tönkre tesznek
Kívülről tudjuk, hogy bent vagyunk
A játszmák csak félre visznek
Már ajkunkon a válasz, de hallgatunk

És nem nézek rád
Pedig jönnél felém
Most duzzogok, hogy fájjon neked, hogy lásd: engem is gyötör
És sajnállak már
Én is nyitnék feléd
De visszatart a büszkeség vagy az ego - és zárt a kör

A játszmák csak tönkre tesznek
Kívülről tudjuk, hogy bent vagyunk
A játszmák csak félre visznek
Már ajkunkon a válasz, de hallgatunk