Méz és méreg

Sötét erdő minden fáján szögesdrót feszül,
Legmélyén egy babaházban árva fény menekül.
Benyitottam kicsiny ablakon, kerestem a fényt,
Kiszúrt szemmel megbotlottam, s összevéreztél.

Nem lehettem könny az arcodon,
Nem lehettem tűz az ajkadon.
Volt egy álmom, megfojtottad,
Fagyott földdel bebalzsamoztad.

Méz és méreg, édes és keserű,
Méz és méreg, mese és mély seb.
Méz és méreg, édes és keserű,
Méz és méreg, mese és mély seb.

Falhoz állva félve rejtem el titkos kincsemet,
Két kezemben összes bánatom elhervadt képeken.

Nem lehettem csend a válladon,
Nem lehettem sár a talpadon.
Volt egy álmom, megfojtottad,
Fagyott földdel bebalzsamoztad.

Méz és méreg, édes és keserű,
Méz és méreg, mese és mély seb.
Méz és méreg, édes és keserű,
Méz és méreg, mese és mély seb.