Rozsdás szögek
Rimóczi Zsolt
Ez most egy kicsit fájt,
Fel sem tudom fogni már,
Milyen gyorsan elmúlik,
Az a tetves idő.
Virág a réten,
Hajlik a nagy szélben,
Az élet is hajlik együtt
Az idővel.
Br.:Meg se bánjuk már,
Ha rosszat cselekszünk,
Elmúlik a hét,
Gyorsan, öt perc alatt,
Ref.:Rozsdás szögek a falban,
Egy elmosódott kép,
Ennyi maradt már csak,
A piszkos emlék,
Lágy tükörbe mosódott,
Arckép hullámzik a ködben,
A bús gyertyalángot
A testemmel oltom el!!!!
Leugrok a mélybe, és
Megkapaszkodok a semmibe,
Szinte nem is zuhanok,
Csak lebegek előttetek egy helyben,
Egy helyben,
nem mozdulok,
Mint a jég,
teljesen lefagytam!
