Tisztelgés 1956
Nelson
Halottak feküsznek némán, az utca kövén,
Párnájuk hideg és kőkemény.
Tankon jött a halál.
Anya és család rád hiába vár.
Letépte láncát a nép, mert élni akart,
Tizenkét év lelkükbe mart.
Értünk folyt véretek.
Évekig gyalázták emléketek.
Refr: Emeld a zászlót, emeld az égig!
Lássa most újra az egész világ!
De legyen béke a lelkekben végre,
Ezt kívánja most sok halott diák.
Sírodnál ott áll, ki veled volt s ellened,
Ki lőtt, ki elbújt, mert rettegett.
Hős vagy és áldozat,
Friss virág borítja sírodat.
Ötven év elszállt egy szempillantás alatt,
A szívekben mégis sok seb maradt.
A sok mártír arra kér
Soha többé ne hulljon több vér!
Refr: Emeld a zászlót, emeld az égig!
