Átkozott
Giczi Tamás Id, Horváth Lajos, Könnyű Tamás
Hív a messzeség,
Indulok tovább,
Vissza nézek még,
Búcsúzom talán.
Szólít most a vérem,
Könnyet ne ejts értem!
Átkozott vagyok,
Szívem megfagyott.
Ragyog fenn a hold,
Az északa sötét,
Kegyetlen a sors,
Tőled elszakít.
Kései órámban üvültve kiálltok,
Senki nem segít.
Miért van ez így??
Refrén:
Vár rám egy új kornak hajnalán,
Ahol minden más,feledem azt mi fáj.
Át lépek téren és időn át,
Vissza térek én újra hozzád.
Vár rám egy új kornak hajnalán,
Ahol nincsen más,
Szababad élet vár ránk.
