Régi kép, szobrok
Schöck Ottó, Sztevanovity Dusán
1. Első útján minden reggel
Őket köszönti a fény,
Ott a kopár szirt tetején.
2. Márvány bőrű karcsú leány
Régen ölelésre vár,
Előtte egy szép ifjú áll.
R. És lép a lány, megy a fiú felé,
Sosem éri el.
Az ifjú vár, kezét nyújtja elé,
Mégsem éri el.
3. Csak egy lépés van már köztük,
Még sincs számukra remény,
Szobrok ők egy szirt tetején.
R., 3.
Szobrok ők egy szirt tetején.
