Pedro kocsmája
Pedro kocsmájában sápadt lámpa ég,
és az asztaloknál züllött arcú nép,
a rumot isszák, mint a vizet,
gazdag úr az, aki fizet,
így hát minden cseppért kár!
Benn a matrózok közt ül egy idegen,
mondják száz hajója jár a tengeren,
mégse jár ő fényes bárba,
csak a Pedro kocsmájába,
s egy barna lányra vár.
Olyan gyönyörű a lány,
kire vár, csupa báj,
hangja lágyan muzsikál:
lá-lá-lá lá-lá-lá!
Nem kell néki pénz, sem gyémánt,
nem kell néki gazdag úr.
Szíve csakis Fernandoé,
kitől vére lángra gyúl!
Pedro kocsmájában sápadt lámpa ég,
és az asztaloknál züllött arcú nép,
a rumot isszák, mint a vizet,
Gazdag úr az, aki fizet,
így hát minden cseppért kár!
Pedro kocsmájában sápadt lámpa ég,
ajtó nyílik, s matróz Fernando belép,
csókot kap a lánytól, tizet,
gazdag úr feláll és fizet,
nincsen mire várjon már!
Olyan gyönyörű a lány,
kire vár, csupa báj,
hangja lágyan muzsikál:
lá-lá-lá lá-lá-lá!
Nem kell néki pénz, sem gyémánt,
nem kell néki gazdag úr.
Szíve csakis Fernandoé,
kitől vére lángra gyúl!
Pedro kocsmájában sápadt lámpa ég,
és az asztaloknál züllött arcú nép,
a rumot isszák, mint a vizet,
gazdag úr az, aki fizet,
így hát minden cseppért kár!
Pedro kocsmájában sápadt lámpa ég,
ajtó nyílik, s matróz Fernando belép,
csókot kap a lánytól, tizet,
gazdag úr feláll és fizet,
nincsen mire várjon már!
Csókot kap a lánytól, tizet,
gazdag úr feláll és fizet,
nincsen mire várjon már!
