Oly sokat szenvedtem érted
Márió, Bock Attila
Volt már pillanat mikor minden rendben ment
Láttam az arcodon ott a félelem,de bíznod kell most is bennem,hisz jól tudod melleted vagyok
Oly sokat szenvedtem érted, látod most az én könnyem hull nem felejtem el a sok éjszakát
Aztán volt mikor hűvős lett az éjjel és egy jó ideje egyedül alszom el,néhány jó barát sokat segit nekem,ó istenem ne hagyd hogy így legyen
