Határon túl
Márió, Bock Attila
Ha tudnád, hányszor éreztem, merre induljak...
Ha itt kellett megszületnem, hát itt is nyugodjak.
Távolban, határon túl, a szívem úgy összeszorul.
Fölöttem csillag ragyog, úgy érzem, itthon vagyok.
Átvirrasztott éjszakák, azt súgják halkan a fák,
Hogy többé már nem hagylak el, mert itt van, hol élnem kell.
Álmaimban volt egy ország, hol nem volt már határ.
Künn a réten, napsütésben kinyílt száz virág.
Jó anyámnak emlékében egy régi dallam él,
mit esténként halkan, csendben dúdolgattam én.
Távolban....
