Mama
Ha fáztam hóban, térdig vízben,
Ha gyűlt sok könny az arcomon.
Mondd, mért nem fogtál gyengéd kézzel?
Egy hurrikán, mi elrabolt.
S csak vitt a szél, hisz hagytad, hogy fújjon,
Hogy nélküled nőjek majd fel.
Mama, ugye hallasz még?
Már betakar a távol.
Légy itt újra, ha a gyertyaláng ég!
Mama, ugye hallasz még?
A szemem is látod?
Mond, mit szólsz?
Hát ez lettem én!
A szívem kertje fényben úszott,
S csak nyári zápor öntözte.
Az arcomra tiszta mosoly kúszott,
De ezt sem láthattad a ködben.
Csak vitt a szél, hisz hagytad, hogy fújjon,
Hogy nélküled nőjek majd fel.
Mama, ugye hallasz még?
Már betakar a távol.
Légy itt újra, ha a gyertyaláng ég!
Mama, ugye hallasz még?
A szemem is látod?
Mond, mit szólsz?
Hát ez lettem én!
Mama, ugye hallasz még?
Már betakar a távol.
Légy itt újra, ha a gyertyaláng ég!
Mama, ugye hallasz még?
A szemem is látod?
Mond, mit szólsz?
Hát ez lettem én!
