Itt állok, barátom
Fábian Ede, Szenes Iván
Egy újabb jóbarát kiállt a sorból,
egy újabb nagy pofon megint a sorstól,
szorítja torkomat vadul a sírás,
hiszen egy jóbarát mégis csak jóbarát.
Itt állok, barátom, kívánom néked,
a hosszú úton lelj békességet!
Fájdalmas könnyeim te már nem látod,
emléked őrzi majd egy jó barátod.
Illendőn felveszem sötét ruhámat,
a régi szép idők eszembe járnak.
Sietve indulok, ezzel nem várok,
szomorú búcsúról elkésni nem való.
Itt állok, barátom, az esküvődön,
nem gúnyolodom, csak élcelődöm.
Ott áll a mennyasszony talpig fehérben
és szegény barátom csak feketében.
Itt állok barátom, az esküvődön,
nem gúnyolódom, csak élcelődöm.
Azért egy kis vigaszt adhatok mégis,
tudd meg, egy szép napon követlek én is.
