Míg alszik a fény
Maróthy Zoltán, Tobola Csaba, Vörös Gábor
Lassan már alszik a város
és rendet teremt a csend
Búcsúzik lomhán a mától
a sápadt jelen
Nézem az arcod a párnán
Fáradt és mégis szép
Álmodban arra jársz már,
hol alszik a fény
Ref.
Az éjjel ránk köszön
és lassan a trónjára lép
Árulj el hát, átkozott hatalom
Két szememben még őrzöm a fényt
Árulj el, de most kell ez a nyugalom
Én várok, amíg a fény elűzi az éjt
Tépett fák hívják a hajnalt
hozzájuk hajol a szél
megrázza lombjukat halkan
és magának zenél
szelíden fekszel az ágyon,
társad az éj sötét
én addig is vigyázom álmod
míg alszik a fény
Ref.
