Új tavasz
Gulyás Zoltán, Tomkovics Ákos
A mosoly az arcomra fagy
Te nem is az vagy, akinek mutatod magad
Nem menekülhetek előled
A kétszínűség bűze árad belőled
Trónodon ülsz és vigyorogsz
Kapzsi lelked sötét, ellepte a kosz
Nem tudod, hogy mi van lent
Egy emberi lélek semmit sem jelent
Kezedben tartod az életem
Bábuként mozgatsz, csak játszol velem
Nem menekülhetek előled
Undorító bűz árad belőled
Ki vagy te ott fent?
Mit képzelsz magadról?
Nem jut el hozzád a sikoly a holtaktól
Semmit sem tudsz, de mindent akarsz,
Ha eltűnnél sem jönne új tavasz
