Vihar
Tengeribeteg az élet
Émelyegnek az évek
A világ szétcsapta magát
Az apály kihányja a dagályt
A tetején úszik a hajónk
És teljesen egyedül vagyunk
Soha nem kötünk ki többé
Csak megyünk a végtelen felé
Kihajózunk a szélbe
Mikor a legerősebben fúj
A viharjelzés a ritmus
Lüktetésében ott van az új, az esély
Hogy lakatlan szigetek úsznak
Az ismeretlenen túl
Az idő is csak egy hullám
Evezőnkhöz hozzásimul
Tengeribeteg az élеt
Émelyegnek az évеk
A világ szétcsapja magát
Az apály kihányja a dagályt
A tetején úszik a hajónk
És teljesen egyedül vagyunk
Soha nem kötünk ki többé
Csak megyünk a végtelen felé
Nem kell annyira remegni
A vihart is meg lehet szeretni
És nem lesz bajunk, ígérem
Csak tartsd meg az evezőt erősen
De ha mégse’ bírunk az idővel
Együtt merülünk végleg el
És boldogok leszünk a mélyben
Ahol idő, mint olyan az nincsen
