XX. század barbárai

Sehol egy virág, a beton roppan
Valahol egy zár nagyot kattan

Remeg a ház, döngnek a falak
Romos a vidék, s az is marad

Lemész a térre, pezseg az élet
Megvadult alaktól tüzet kérnek

Felnyírt fejek, fekete a szem
Graffiti a falon neked üzen

Huszadik század barbárai
Letiportok minden ódon emléket
A bakancsok alatt sír a föld
S a gőgös tűz, mely bennetek ég
Mindent feléget.

Csendesen mennél, egy koszos alak
Utánad rúg és tovább szalad

Nem vagy nyugodt, dühödt véred
Nem hagy magadra, belülről éget

Undorít minden, a betondzsungel
De együtt kell élned ezzel a véggel

Felnyírt fejek, fekete a szem
Graffitil a falon neked üzen

Huszadik század barbárai
Letiportok minden ódon emléket
A bakancsok alatt sír a föld
S a gőgös tűz, mely bennetek ég
Mindent feléget.