Kölcsön
Bokor Gyula, Bokor Tibor
Jó barátom, emlékszel még, kölcsön kértél tőlem
Már nem is tudom, hogy pénzt vagy könyvet,
(de) talán már úgyis mindegy
Ahogy nézem arcod, hallom a hangod,
Úgy érzem,
Talán ez se a tied, ezt is csak úgy kölcsön vetted.
Kölcsönautón, kölcsönszívvel járod a nagy világot.
Nagyon sok más dolog van már,
Amiről azt hiszed,
Talán nem kell azt soha visszaadni,
Tied már.
S így másnak az eszét is kölcsönveszed, de nagy kár.
Nem jó ez így tovább, nem jó ez tovább.
Neked még emlékezned kell,
Milyen is voltál? Nem ilyen voltál!
(Mikor) nem tartoztál semmivel.
