Kastély

Álmomban egy kastélyban jártam,
Amit ismertem rég, mint egy varázsigét.
Háborúból érkeztem, hosszú utat megtettem,
Ontottam vért valakiért

Súlyos nehéz páncélban, vérrel festett fegyverrel,
Láttam elbukni szent célt.
Tó mélyére elsüllyedt kardot és kelyhet,
De élek, mert vár valaki még.

Álmodik még olyan mélyen, mint én.
Álma kútmély szerelem.
Titkát úgy őrzi, mint kagyló gyöngyét
Várja, hogy én nyissam fel.

Álmomban egy országban jártam,
Ahol nem mozdult semmi, ahol állt az idő.
Mint sűrű sövény ölel át a sötét,
De én jöttem elhozni a fényt.
Ébredj fel, hát szemed oly rég keresem.
Álmaimban, mint kút mély.
Titkait őrzi, mint tenger kincsét,
És várja, hogy én hozzam fel.

Hol van az asszony, ki álmában vár rám,
Mint úrnő a kastély mélyén.
Leoldaná kardomat, megtalált kincseim
Lába elé fektetem.

Álmodunk még olyan szépet, mint rég,
Álmunk mélyén a szerelem
Mint kagylóban a gyöngy, hol kelyhe mélyén várja,
Hogy számhoz emelem.

Álmodunk még olyan szépet, mint rég,
Álmunk mélyén a szerelem
Mint kagylóban a gyöngy, hol kelyhe mélyén várja,
Hogy számhoz emelem.