A szabadság határai (prod by Pinguin)

1.Versszak:
Meg tanították ne álljak le soha,
minden döntés felelőség, a választásomat,
ne adjam senkinek, ha másra várok az,
nem visz előre, talán mára már sokan,

értik, de nem vagy itt,
van pár dolog ami megtanít,
nem mindig rossz ami eltaszít,
mire hét lettem tőlem elszakít.

Minden korty elvakít és bolondít,
akkor láthattam először zokogni,
ki a legfontosabb, volt és lesz,
be laughing then if you are sad..

lassan felnőttem és meg értettem,
amit akarok, azt elérhetem,
a puszta bőrömön megérezhettem,
nehéz az élet ha nem kényeztetnek.

Minden nap csodás és vártam már,
a nyarat, mi az átlagnál,
jobbra sikerül, de ha maradnánk,
egy pillanatban, csak azt akarnám,

hogy itt legyél mellettem, boldogan,
elmesélnék minden dolgomat,
az éjszaka alatt a hold olyan,
erőt add, ami feledtet gondokat.


2.Versszak:
De mégis kitör az állat belőlem,
mert lassan nem bírom erővel,
végig nézni mert megölnek,
minden hétköznap el kenődve,

tudom hogy élsz, és átérzem,
de tőled sohasem válnék el,
kötelez a vér ami láncot ver,
a nyakamra, de ezt látnod kell,

hogy tudd milyen, hogy tudd kihez,
mész oda az utcán, ha futni kell,
de mond mit ér a bocsánatot,
nem értesz semmit, pofázhatok,

de nyugodtan nem nézhetem,
az dönt romba amit a két kezem,
épített, de már nem fékezek,
mert ez az amit igazán élvezek,

Csak haladok, mert felfogtam,
ha megállok, lemaradok, egyszóval,
nem érhetsz utol már többet,
ha ellenem jössz az rossz ötlet,

ne hozd fel, hogy mit tettél értem,
ha mellettem állnál nem integetnétek,
hanem velem együtt érnél célba tesó,
de ez régen nem jó.