Hóember
Neményi Béla, S. Nagy István
Hóember talán a szerelmed,
csillogó fehér, ha rá süt a fény.
Hű szíved micsoda hű, mikor új keletű,
Nálad az eset még.
Hóember csupán a szerelmed,
gyorsan olvad el, ha rá süt a fény.
Ó, egy-két melegebb szó,
máris olvadozó, olvad az a kis jég.
Ó, egy-két melegebb szó,
máris olvadozó, olvad az a kis jég.
Hóember talán a szerelmed,
addig tart csupán, míg maga a tél.
Egy-két hónap tán, s te felejted,
azt, amit nem rég megígértél.
