Azért is nem
Antal Sándor, Janicsák István
1. Tudtad, hogy fájdalom nekem,
Én mégis jól emlékezem,
Esténként öltöztél, még kértem, hogy maradj:
Azért is nem!
Utcákon sétáltunk sokat,
Elmondtad minden gondodat,
Akkor még azt hittem, hogy mindig így marad:
Azért is nem!
R. Szép volt a tegnap, tudom, tudom,
Nem kell több holnap, nem vállalom!
Kicsit megérintettél, és magamra hagytál,
Hogy így múljon el a fájdalom.
2. Tudtam, hogy túl kevés vagyok,
Nem lennénk úgyse boldogok,
Képzeltem minden szépet, s elmondtam neked:
Azért is nem!
Megtartottam magam Neked,
Azóta meg sem kérdezed, mi történt, hol voltál,
Szeretni tudsz-e még?
Azért is nem!
R.
