Híd a romlás vizén (Bridge Over Troubled Water)
Ha már nem segít, könny és szó
szívedben már nincs más, csak fájdalom.
Megtörten állsz, elhagy sok régi társ
csak bennem bízhatsz már.
Mint egy híd, mely a romlás a vizén,
feszül majd eléd, mint egy híd, léted zajló vizén
fekszem majd eléd.
Ha a mélyben jársz, hol nincs már út
mázsás nagy súly hull rád
s magány a földre sújt
így vár az éj, a szótlan vaksötét
csak engem hívhatsz még
Mint egy híd, mely a romlás vizén
feszül majd eléd
Mint egy híd léted zajló vizén
fekszem majd eléd.
Álmod gyors hajó, szállj fel rá
szédült nagy fényt, ne várj
elmúlt már a csillogás
Új út vár rád
S lépni félsz még
hívj majd ha kell egy társ
Mint egy híd, mely a romlás vizén
feszül majd eléd
Mint egy híd, léted kavargó árján
fekszem majd eléd
Csak hívj
Engem hívj, engem hívj
Ó, csak engem hívj
