Ahol az életemet töltöm
A civilizációt elengedtem,
Ködként vált le rólam
Én azt kaptam az iskolától,
Hogy tudatlanabbá váltam
Hasztalan mosta agyamat a tévé
És pallérozott a rádió
Nem egy dobozból akartam megtanulni,
Hogy ez az egész mire való
Amerre én járok, ott nincs adás
Az élet törvénye kemény
Senkinek nincs ráadás
Ahol az életemet töltöm
Nem legyen intézet, vagy börtön
Nem kell a halálon túli szabadság
Itt leljem életem a Földön
Nem az örökkévaló mezőkön
Remélem, végtelen ez a felvonás
Ez legalább egy szép hazugság
Elmenekültem, vagy kiszabadultam
És korlátaim nélkül
Csak mondom a magamét burkolatlan
Bármi lehetek végül
Amilyen rossz,
Ugyanolyan jó eltéveszteni, merrefelé
Mindig máshol, vagy útközben
Az iránytű az ösztönöké
Amerre én járok, ott nincs adás
Az élet törvénye kemény
Senkinek nincs ráadás
Ahol az életemet töltöm
Ne legyen intézet, vagy börtön
Nem kell a halálon túli szabadság
Itt leljem életem a Földön
Nem az örökkévaló mezőkön
Remélem, végtelen ez a felvonás
Ez legalább egy szép hazugság
Ahol az életemet töltöm
Ne legyen intézet, vagy börtön
Nem kell a halálon túli szabadság
Itt leljem életem a Földön
Nem az örökkévaló mezőkön
Remélem, végtelen ez a felvonás
Ez legalább egy szép hazugság
Szép hazugság
